Téli menüterv kaotikus időkre

Egy gyors összefoglaló az elmúlt hetek történéseiről:

• a városi lakásban a szomszéd felújítás címszóval kilukasztotta a falat (nem kicsit, hanem alaposan, szóval falazni kell, aztán meg glettelni, meg festeni, meg mittudomén)
• nyilván ez pont akkor történt, mikor Pista éjjel-nappal dolgozik
• közben autót kell vizsgáztasson
• és én is borzasztóan dolgozom.

Ha ez nem lenne elég, a munkahelyemen is kezdődő bolodokháza van. De sebaj, majd azon is túlleszünk, aztán itt fogok jól unatkozni 🙂 Ahogy barátném minap mondta,

“Borzalmas, hogy mindig van valami. Mármint nem csak nektek, hanem a felnőtt életben.”

És tényleg! Sőt, nemcsak ‘mindig van valami‘, hanem rendszerint több valami van egyszerre.

Pozitívum az egészben viszont, hogy egyrészt úgyis akartam szobát festetni (bár nyilván nem az elmúlt évek leghidegebb napjain, és nem ennyire hirtelen), valamint a múltkor, mikor véletlenül itthon voltunk mindketten másfél napig, sikeresen eljutottunk bevásárolni!
Ami pont jó is volt, mert aztán két nap múlva kiderült, hogy Pista munkája elhúzódik, szóval mehettem volna biciklivel a Lidlbe, Michelin-emberkének öltözve.
És még Lidl zöldségdobozt is mentettünk! OK, inkább gyümölcsdoboznak mondanám (és vajon miért árulnak epret februárban…?), de így is örültem neki.

Szóval klassz minden, csak kicsit sűrű…

Ilyen időszakokban tud csak igazán életmentő lenni a menütervezés! Vagy ezt már mondtam? 🙂
Ugyanis mikor az ember épp azt se tudja, merre van a felfele, az utolsó dolog, amivel foglalkozni akar, az a főzőcske, meg a bevásárlás. Enni viszont muszáj, és lehetőleg olyasmit, amitől egyikünk se lesz beteg (kifőzdés marhapörkölt nokedlivel nem játszik, pláne, hogy errefelé nem is igen van kifőzde). Meg persze legyen finom is, gyors is, dobozolható is, és ne kelljen hozzá semmit venni, mert amire aztán tutibiztosan nincs se idő, se kapacitás, az a boltba mászkálás.

Nyilván mikor ennyire kaotikusak a napjaink, nem fix menütervet készítek, hanem egy étel-listát: mik azok a reggelik/ebédek, amiket az itthon lévő alapanyagokból el tudok készíteni. Ezeket aztán hol beírom egy naptárba, hol csak felírom egy darab papírra, s kiplakátírozom a hűtőre. Amit megettünk, azt lehúzom, nehogy olyasmit akarjak főzni, amihez az alapanyag már elfogyott, és kész is.

A másik, amit mostanában csinálni szoktam, hogy mikor látom, hogy fogy a kenyér, gyúrok egy nagyobb adag tésztát, s a kenyéren kívül mást is csinálok belőle. Így lett pl. múltkor kakaóscsiga, a héten pedig pizza: végülis mindkét esetben a töltelék a lényeg 🙂 A kakaóscsigát, muffint, efféléket le is szoktam fagyasztani IKEAs kis tasakokban egyesével-kettesével, s ha úgy adódik, hogy valakinek a vonaton kell reggeliznie, akkor csak beteszünk egyet a kabát zsebébe előző este, s másnapra, mire reggeli idő lesz, klasszul kiolvad. Ráadásul jelen időjárási körülmények közepette úgyse indul el az ember hazulról kabát nélkül, szóval tuti nem felejtődik itthon a reggeli.

A bevásárlásból van itthon egy csomó alma is (a sajátból is van még, de azok már elég szerencsétlenül néznek ki, szóval inkább sütibe, levesbe szoktam őket elhasználni), meg pár müzliszelet, amik szintén jól jönnek utazáskor.

Nos, így próbálunk túlélni – amikor meg itthon vagyunk, jöhetnek a finom, forró levesek, curryk, főzelékek. (Azt mondtam már, hogy kezdem rendkívüli mód unni ezt a hideget? Még ha esne a hó, azt mondanám, OK, legyen. De így…? Na mindegy.)

Íme tehát a kajalista a hétre:

Vacsorára improvizálni szoktam: általában kenyér valamilyen kencével és zöldségekkel, melegszendvics vagy ebédről megmaradt leves pirítóssal a menü. Van a fagyóban avokádó is (kockázva-fagysztva szoktam venni), szóval azzal is lehet kicsit változatosabbá tenni a dolgokat, de olyan is volt már, hogy az ebédről megmaradt zöldsalátához sütöttem pár lencsetortillát, kentem bele egy kis hummuszt, zöldsaláta, pirított tofu, lilahagyma, ketchup, és kész. Tök finom volt és jólesett egy kis változatosság.

Nos, ezek a – nem túl nagyratörő – tervek. Van mindenféle receptötletem, amik tesztelésre várnak, szóval ha lesz egy kis nyugalmam, jövök majd mindenféle klassz cuccal.
Addig meg vigyázzatok magatokra, s kívánok mindenkinek nyugalmas február végét! Magunknak is 🙂

Sziasztok!