Házi gnocchi maradék krumplipüréből (gluténmentes, vegán)

Bármily hihetetlen, időnként felbukkan nálunk némi maradék krumplipüré, leggyakrabban akkor, ha vendégek vannak. Ugyanis hajlamos vagyok úgy kalkulálni az ételt mondjuk 5-6 emberre, mintha 5-6 Pistát készülnék vendégül látni, pedig azért az emberek többsége nem eszik ennyit. OK, van, aki igen, de azért nem jellemző… 🙂

A felmelegített krumplipüré viszont nem valami finom, ráadásul sokszor csak annyi marad, ami egy következő ebédnek önmagában nem elegendő, szóval ilyenkor rendszerint igyekszem valami kreatív felhasználási módot találni neki. Az egyik örökzöld a krumplifasírt, és mostanában emellé felsorakozott a gnocchi is. Viszont a dolog természetéből fakadóan eddig mindig ‘gondolomformán’ csináltam: a klasszikus ‘amennyit felvesz’-jellegű recepttel viszont senki idegrendszerét nem akartam borzolni, úgyhogy eltartott egy darabig, mire megosztható fázisba került a recept.

Az egész cucc annyira gyors lett ezzel a maradékmentő módszerrel, hogy kb. fél óra alatt asztalon tud lenni az ebéd!

Íme a részletek:

Nagy vonalakban a másnapos krumplipüré súlyának fele kell bele lisztből (meg amennyit felvesz, ugye :-)), kifőzés után pedig bármivel lehet tálalni: mehet rá pesto, grillezett zöldségek, mindenféle kerti zöld levelek (reteklevél, fodros kel és a karalábé levele adja magát, de jó hozzá az elaggott rukkola is, vagy bármilyen zöld levél, kivéve talán a sóskát) vagy készülhet a klasszik paradicsomos verzió.

Hozzávalók 2 adaghoz:

• 400 g maradék krumplipüré (hidegen)
• 100 g zabliszt
• 100 g csicseriliszt

A kifőzéshez víz, meg egy kis só, illetve valami feltét tálaláshoz.

Elkészítés:

Egy nagy fazékban felteszek vizet forrni egy kis sóval.
A krumplit és a liszteket egy villával összetöröm-keverem, aztán egy viszonylag sima felületű gombócot gyúrok belőle. Először úgy fog kinézni, mintha az életben nem állna soha össze, de kitartás, 1-2 perc és rendben lesz. Én most két darabba osztottam a tésztát, zabliszttel megszórt pulton kisodortam a darabokat egyenként egy-egy hosszú kukaccá, egymás mellé tettem őket s kb. ujjnyi darabokra vágtam. Mivel a víz még nem forrt, ezért a darabkákat egyenként kicsit megsodorgattam, hogy szebbek legyenek – ez a lépés el is maradhat, ha sietni kell, úgy is finom lesz, de tény, hogy megsodorgatva mutatósabb.

A forró vízbe tettem a kis gnocchikat – meg fognak nőni, szóval legyen nekik bőven hely! Ha nagyon nagy adagot csinálok, akkor pedig érdemes két részletben kifőzni őket, hogy legyen helyük úszkálni s ne tapadjanak össze. Ha feljött a víz tetejére, kész is van.

Mivel a hűtőben kallódott némi spenót, most azzal készítettem el:
Egy serpenyőben, kis olívaolajon fokhagymát dinszteltem, rádobtam a kifőtt gnocchikat, kicsit átpirítottam, rászórtam a spenótot, megszórtam frissen őrölt borssal, átkevertem, s rögtön lezártam alatta a gázt. Fedő alatt addig pihent, míg megterítettem (kb. 2 perc), ezalatt a spenót szépen átmelegszik, de nem válik pampuskává – pont jó lesz.

Lehet rá tenni (kamu vagy igazi) parmezánt, de most nem volt itthon, úgyhogy anélkül ettük, de így is jó volt.

Jó étvágyat!