Az ivólé-készítő pályafutásom tavaly kezdődött, mikor azzal kellett szembesüljek, hogy a hétvégi tofurántottámhoz elfogyasztott gyümölcslé kezdi megterhelni a családi kasszát… Már eleve a tofu ára is az egekben, a zöldségekről ne is beszéljünk, és akkor még ez is! Alapvetően a Lidlben szoktam volt szűretlen almalevet venni, s mikor az ára még akciósan is átlépte a lélektani határt, úgy döntöttem, hogy akkor ezt most itt befejeztük.
Ilyenkor rendszerint két út áll előttem: megpróbálom olcsóbban beszerezni az adott dolgot, vagy megpróbálom itthon elkészíteni.
A bolti olcsó(bb) gyümölcslevek viszont leginkább cukros vízhez hasonlítottak, úgyhogy erről gyorsan letettem, itthon viszont gyümölcsprés nélkül nem tudok 100%-os leveket csinálni.
Gyümölcsprést viszont nem veszünk!
Egyrészt drága, másrészt hova tegyem? harmadrészt pedig túl specifikus: a malmon kívül szerintem nincs olyan háztartási gépem, amivel csak egyvalamit lehet csinálni, nem kastélyban lakom ugyanis (sajnos), szóval korlátozott mennyiségű cuccot tudok tárolni.
A következő megoldás az volt, hogy akkor majd iszom teát 🙂 De azért ez se az igazi.
És akkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha megpróbálnék valamilyen úton-módon ivólevet csinálni, ha nem is 100%-osat, de kispórolva belőle a több tonna cukrot, és kihagyva a szűrést, sűrítmény készítést, annak vissazvizezését, stb.
Úgy voltam vele, van itthon egy csomó alma, kezdjük azzal! Ezt meg is osztottam már a blogon korábban: tök finom lett, kidunsztolva el is áll (még mindig van néhány üveggel a tavalyiból), ráadásul rém egyszerű az elkészítése.
Aztán ha egy üzlet beindul, ugyebár…
Jött az almás-körtés, sima körte, alma-szilva, alma-csipkebogyó, most pedig elkészült az almás-meggyes verzió! Szerintem ez a legfinomabb amúgy, de lehet, hogy csak azért, mert ilyet még nem ittam.
Villámgyorsan elkészül, forrón üvegbe töltve s lezárva, majd pokrócok közt kihűtve szépen vákuumozódik, s ha nem bontom meg, eláll simán a pincében, spájzban, akárhol. Kibontás után már hűtőben kell tartani, s érdemes 2-3 napon belül meginni, de szerintem ez nem fog problémát okozni, ugyanis igen finom. Vagy ezt már mondtam…?
Az én gépem 1.3 literes, szóval kisebb vagy nagyobb géphez az alapanyagokat aszerint kell venni (aránypárok matekóráról). Gép nélkül nem tudom, milyen lenne, mert ez meglehetősen apróra turmixol, ráadásul nem egyszer, hanem főzés közben sokszor, szóval nem vagyok benne biztos, hogy ezt egy sima kislábos-botmixer kombóval elő lehet-e állítani. De minden masinával, ami főz-turmixol-főz-turmixol igen!
Hozzávalók 1.3-as géphez:
- 1 db kisebb alma, vagy egy óriásinak a fele (részben ettől lesz édes, szóval jöhet az édes, kásás alma)
- 30 dkg meggy
- 1/2 mokkáskanál citromsav (hogy tuti elálljon, meg a színének is jót tesz)
- 1 csapott evőkanál cukor vagy hőstabil édesítő: ezt ki lehet hagyni ha elég édes a meggy is, meg az alma is, de szerintem így finomabb. Ez a mennyiség majd 2 paradicsomos üvegnyi ivólében lesz, szóval töredéke a bolti cuccok cukortartalmának.
Elkészítés:
Az alma magházát kiszedem, s az egészet dobókockányi darabokra vágom. Ha okés a héja, azt se kell leszedni, de az ütődéseket, barna foltokat igen. Vagy persze ha ráncos, vagy esetleg kifogunk egy bundahéjú, agyonviaszolt példányt a Tescoban, azt is érdemes meghámozni.
A meggyet kimagozom – bocs, ezt nem lehet elsunnyogni sajna! Viszont 30 dkg nem annyira rengeteg, szóval nem fog órákig tartani.
Az egészet beleszórom az automatába, rászórom a citromsavat és a cukrot/édesítőt, s Soy milk programon megfőzöm. Azért ezt a programot választottam, mert ez turmixol a legalaposabban, illetve a tartósság érdekében azt szerettem volna, ha rendesen meg van főzve.
Ha lejárt a gép, tiszta üvegekbe töltöm (ha esetleg túl sűrű lenne, frissen forralt vízzel lehet hígítani rajta), az üveget rögtön lezárom, s pléddel kibélelt dobozban, táskában, kosárban, stb… hagyom kihűlni. Ez kb. 2 napot szokott nekem igénybevenni, addig nem bolygatom.
Ha kihűlt, Pista leviszi a pincébe, aztán majd egy téli reggelen kibontom, s örülök neki, hogy milyen klassz ivólevet csináltam. 🙂
Az árakról most nem tudok beszámolni, mert a meggy saját termés, az almát meg kaptuk, de a minőségért kezeskedem!
Kipróbáljátok?
Zöldségekből egyszerűen: tippek, trükkök, Nyuszikaják 
Várom hozzászólásodat