Hamisgulyás, a gulyátlanleves (gluténmentes, vegán)

Még augusztusban folyt egy vicces beszélgetés Andrási Nóri facebook oldalán, amikor megosztott egy babgulyás receptet, azzal a címmel, hogy ‘vegán babgulyás’. Természetesen a sok kommentelő között volt olyan is, aki csak kötözködni szeretett volna, s közölte, hogy márpedig vegán babgulyás nem létezik! Innen aztán adott volt, hogy elkezdődik a viccelődés, miszerint ‘akkor gulyátlanleves?’ – ha már haltalan halászlé van… (Nekem is van amúgy, de én halász(talan)lének hívom, bár tény, hogy a halászt az eredeti verzióba se főzöm bele.)

Szóval így lett ez a leves gulyátlanleves!

A dolog nem újkeletű, hisz már tök rég létezik a hamisgulyás intézménye. Inkább csak annyi újítást tettem bele, hogy a gluténmentes és vegán konyhának megfelelően ki kellett cseréljem a csipetkét valamire, és nyilván nem disznózsíron dinsztelem a hagymát.

Alapvetően ugyebár a csipetke tojás + búzaliszt, ebből én a tojást és a búzalisztet akartam kihagyni…

Gondolkoztam rajta, hogy hajdinalisztből, mondjuk csicseriliszttel vagy valami egyéb ‘ragasztóval’ megpróbálok valamiféle levesbetétet alkotni, de aztán úgy voltam vele, a frász fog ezzel variálni, tegyünk bele hajdinát! Annak érdekében, hogy ne vigye el az egész levest az íze, nem főztem bele, hanem külön kislábosban megpirítottam egy kicsit, s kétszeres vízben megpároltam. Tálaláskor tettünk egy kanállal a tányérba, rászedtük a forró levest, és teljesen tökéletesen hozta a gulyás-élményt, szóval valószínű kár lett volna a csipetkével macerálni…

Ha valaki mégis vágyna valami tésztafélére a levesbe, Szafinál lehet kapni hajdinatarhonyát, azt meg lehet próbálni hozzá, de én azt is külön főzném a levestől.

Aki tud gulyáslevest főzni, annak nem lesz túl sok újdonság a receptben a fent említett hajdinát kivéve. Aki viszont még sose próbálta, mert bonyolultnak tűnt, vagy nem volt kedve a marhahúst hosszasan főzögetni, annak nagyon ajánlom kipróbálásra, mert egyszerű, kiadós, laktató, és persze finom is.

Hozzávalók kb. 4 adagra (éhség függvényében):

• 1 fej hagyma
• 1 nagyobb petrezselyemgyökér (vagy több kisebb)
• a gyökér súlyával megegyező mennyiségű, vagy esetleg kicsit több sárgarépa – a képen nekem ez most a kertből a reszli (a normális méretűeket már felszedtem), de tekintve, hogy úgysem egyben esszük meg, úgy voltam vele, jó lesz ez az apró is. Nagyon finom édes egyébként!
• pár szem krumpli, kb. annyi legyen súlyra, mint a petrezselyemgyökér
• 1 tk pirospaprika
• 1 tk köménymag
• só, bors, zsiradék a hagyma és a hajdina pirításához (kb. 2 tk)
• 1 kávéscsészényi hajdina (levesbetétnek)

Szerintem itt nem érdemes elhagyni a zsiradékot, mert az hozza ki a pirospaprika-hagyma-köménymag kombóból azt a klasszikus gulyásleves-ízt, de ha persze muszáj, vagy annyira nem ragaszkodtok a retro ízekhez, akkor lehet a hagymát tapadásmentes serpenyőben is dinsztelni magában, vagy pici vizet aláöntve, esetleg egészben sütőben megsütni, s aztán darabolni.

Elkészítés:

A zöldségeket megpucolom és felkockázom-karikázom, megmosom, aztán félreteszem.
A hagymát apróra vágom, s egy fazékban, kb. 1 tk zsiradékon addig dinsztelem kis lángon, míg üveges lesz. Rászórom a púpos teáskanál pirospaprikát, kavarok rajta kettőt, figyelve, nehogy megégjen, aztán beleteszem a felaprított zöldségeket, jó alaposan összekeverem, s felöntöm annyi vízzel, amennyi kb. 2-3 ujjnyival ellepi. Érdemesebb inkább kevesebb vízzel kezdeni a főzést, mert ha esetleg elfőné a levét, vagy hígabb levest szeretnénk, még mindig lehet utánatölteni, de kivenni belőle már neccesebb… Sózom-borsozom-köménymagozom, felforralom, aztán leveszem a tűzhelyet kis lángra, s fedő alatt addig főzöm, míg minden megpuhul. (Kb. fél óra.)

Míg a leves fő, elkészítem a hajdinát:
Egy teáskanálnyi zsiradékon kicsit megpirítom, és felöntöm 2 kávéscsészényi vízzel. Felforralom, aztán fedő alatt, kis lángon megpárolom. Ez kb. 20 perc szokott lenni, de érdemes figyelni rá, nehogy megégjen.

Amikor minden kész, szétosztom a tányérokban a hajdinát, rámerem a levest, és kész is!

Mi szoktunk hozzá kenyeret enni – utána meg valami édes tésztafélét rendszerint, mondjuk (kamu) túrógombócot vagy mákostésztát…

Jó étvágyat!